A jelöltek

Az izraeli hatóságok őrizetbe vették Musztafa Bargúti palesztin elnökjelöltet pénteken, az elnökválasztási kampány utolsó napján. A szavazást most vasárnap tartják a palesztin hatóság fennhatósága alatt álló területeken. Bargúti Kelet-Jeruzsálemben kampányolt, és éppen pénteki imára igyekezett az al-Aksza mecsetbe.

Az izraeli hatóságok arra hivatkoztak a letartóztatáskor, hogy Bargúti megsértette korábbi ígéretét, amely szerint nem megy a Templom-hegyre. Bargúti ügyvédje a sajtót úgy tájékoztatta, hogy korábban semmi ilyen jellegű megállapodást nem kötött a jelölt az izraeli hatóságokkal.

A második legnépszerűbb elnökjelöltet már a múlt héten is őrizetbe vették, miután egy ciszjordániai ellenőrző ponton dulakodásba keveredett izraeli katonákkal. Akkor megtiltották neki, hogy Kelet-Jeruzsálemben kampányoljon. Az izraeli megszállás alatt álló városrészt nagyrészt palesztinok lakják, és azt remélik, hogy egy eljövendő palesztin állam fővárosává tehetik. Miközben Bargúti az izraeli hatóságokkal huzakodik, Mahmúd Abbász a legesélyesebb elnökjelölt Ciszjordánába tart, ahol az izraeli védőfal tövében tart kampánygyűlést.

A palesztin elnökválasztási kampány két éllovasa sok tekintetben hasonló célokat hangoztat. Felszólaltak a palesztin hatóságban dúló korrupció és a palesztin közösségben tapasztalható törvénytelenségek ellen, és mindketten kritizálták a fegyveres felkelést, az intifádát. A BBC tudósítója szerint mindketten egy szűk mezsgyén igyekeznek helytállni, ami a palesztin nacionalista törekvések támogatása és a nemzetközi közvélemény békepárti elvárásai között húzódik.

Abbász az esélyes

A választás várható győztese, akinek előnyét több közvélemény-kutatás is alátámasztotta, Mahmúd Abbász, a Jasszer Arafat néhai palesztin elnök alapította Fatah elnökjelöltje. Abbász már megörökölte a tavaly elhunyt Arafat vezetői posztját a Palesztin Felszabadítási Szervezetben. A politikus korábban a palesztin hatóság miniszterelnöke volt.

Abbász legerősebb ellenfele a reformpárti és erőszakellenes Musztafa Bargúti, akit ugyanakkor fegyveres szervezet - a Palesztin Felszabadítási Front - is támogat. A PFF korábban bojkottálta a palesztin választásokat, ez az első alkalom, amikor nyíltan támogatnak egy politikust. A fegyveres szervezet befolyása elegendőnek tűnik ahhoz, hogy Bargúti biztos befutó legyen a második helyre. Bargúti elsősorban az emberi jogok szószólójaként ismert a palesztin politikai életben.

Tajszer Kalid, a Palesztin Felszabadítási Liberális Front, illetve Basszám al-Szalhi, a kommunista irányultságú Palesztin Néppárt jelöltje mellett többen függetlenként indulnak a választáson. Ilyen az Iszlám Dzsihád egyik volt vezetője, Szajed Baraka, Abdul Karim Subajr gázai ügyvéd vagy az Egyesült Államokban házi őrizetbe lévő Abdul Halim Askar, akit azzal gyanúsítanak, hogy a Hamásznak igyekezett pénzforrásokat szerezni.

Több jelölt azonban már a kampány első felében kiesett, így Marvan Bargúti, sokak szerint az egyedüli, aki képes lett volna megszorítani Abbászt. Ő amúgy jelenleg ötszörös életfogytig tartó börtönbüntetését tölti egy izraeli börtönben.

Mahmúd Abbász a legesélyesebb a győzelemre

A választáson csak azok a palesztinok vehetnek részt, akik a Gázai övezetben vagy Ciszjordániában élnek. Ez körülbelül 1,1 millió ember. A jogosultak nagyjából hatvan százaléka regisztráltatta magát szavazóként.

Nem szavazhatnak vasárnap azok a palesztinok, akik izraeli állampolgársággal rendelkeznek. Szintén nincs szavazati joga annak a mintegy ötmillió embernek, akik az izraeli terjeszkedés miatt menekültek a környező államokba.

A palesztin hatóság területein több mint 1000 szavazókört állítanak fel. A voksolás tisztaságát 17 000 tisztviselő ellenőrzi majd. Ugyanakkor több száz nemzetközi megfigyelő is ügyel majd, hogy elkerüljék a csalásokat és a visszaéléseket.

Izrael megígérte, hogy a választás napjára, amennyire csak lehet, csökkenti katonai jelenlétét a megszállt területen. A katonák áthelyeznek néhány ellenőrző pontot, hogy megkönnyítsék a palesztin elnökjelöltek és támogatóik szabad mozgását.

Az új elnök közelebb hozhatja a békét

A választások legnagyobb tétje az, hogy megfelelő tárgyalópartner kerüljön a palesztin elnöki székbe. Mahmúd Abbász mind Izrael, mind pedig az Egyesült Államok számára megfelelő partnernek tűnik. Saron és Bush egyaránt hangoztatta, hogy elégedettek lennének, ha Abbász lenne a palesztin hatóság első embere.

A választás megnyerése nem feltétlenül jelenti azt, hogy Abbásznak kellő támogatottsága lesz a palesztinok között. A Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges fegyveres szervezetek bojkottálják az elnökválasztást. Mindkét szervezet kellő befolyással rendelkezik a Fatah mozgalomban ahhoz, hogy megnehezítse Mahmúd Abbász dolgát a későbbiekben. A Fatah fegyveresei Abbászt támogatják, a kérdés, hogy meddig.

Ha Abbász tárgyalni kezd a Saron-kormányzattal, a radikálisok valószínűleg kihátrálnak mögüle. Ha győz, olyan egyesítő figurának kell majd tűnnie, amilyen Arafat volt ahhoz, hogy minden palesztin elnöknek tekintse őt, és nem robbanjanak ki belső villongások vagy fegyveres harcok. Amennyiben Abbász felvállalja ezt a szerepet, esetenként jóval szélsőségesebb retorikát kell majd használnia a jelenleginél. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy elveszíti izraeli és amerikai tárgyalópartnerei szimpátiáját.