A hideg havas eső iskolai csoportokat, külföldi turistákat talál a múzeum, emlékhely területén. Spanyolul beszélő kisgyerekes házaspár és német fiatalok járják végig az egykorú barakkokat, az emberölés gyárainak helyét. Az eredeti halálgyárak nem várták meg a felszabadulókat, ők csak a nyomokat találták. A helyet azonban megőrizték - végül is a világ legnagyobb temetője, a világ legnagyobb kivégzőhelye. UNESCO-védelem alatt áll.

Csütörtökön itt lesz a felszabadulási megemlékezésen az orosz, a francia és a német államfő, az amerikai alelnök is. Ide érkezik a vasárnap beiktatott ukrán elnök is. Viktor Jus-csenkónak személyes oka is van a zarándoklatra: apja fogoly volt Auschwitzban. Magyarországot a köztársaság elnöke képviseli. Mádl Ferenc maga is a tanúja volt annak a kornak, amikor elhurcoltak ide több százezer magyart. Ez a legnagyobb magyar temető.

A rendezvény fontos a lengyel államnak. Átértékelődött az utóbbi években az emlékhely a lengyelek szemében - már nem csak mint a népükkel szembeni német elnyomás helyét emlegetik. Elfogadják: ez a zsidó nép mártíriumának színhelye és jelképe is.

Emlékfalat avattak vasárnap Párizsban a náci megszállás alatt Franciaországból deportáltak emlékére. A jelentős részben zsidók lakta Marais-negyedben, Párizs központjában felállított emlékműre rávésték a 76 ezer áldozat nevét és születési dátumát. Simone Veil, a Holokauszt Emlékszövetség elnöke azt mondta: "Fontos, hogy ez az emlékmű itt, Párizs szívében álljon. Itt történt, hogy megbélyegeztek és megaláztak minket, mielőtt elhurcoltak" - mondta Veil, aki annak idején maga is a deportáltak között volt. Az emlékfalat kedden fölkeresi Jacques Chirac köztársasági elnök is. A Franciaországból a második világháború alatt deportáltak többsége az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban lelte halálát.