"Aki időt nyer, életet nyer" - kommentálta az EU-alkotmány elfogadási határidejének kitolását Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő az [origo]-nak. Az SZDSZ-es politikus szerint a döntés lényege, hogy időt hagyjanak az Uniónak és a tagállamoknak, hogy döntsenek az alkotmányról, illetve a dokumentum által képviselt közös európai eszméről. A képviselő úgy vélte, ez a lehető legjobb megoldás ebben a helyzetben: még nem szabad teljesen halottnak tekinteni és elvetni az ügyet, de az sem volna helyes, ha az Unió úgy tenne, mintha mi sem történt volna.

Szent-Iványi István szerint bölcs döntés született, amellyel zárójelbe tették az Európa jövőjéről szóló kérdést. Így még életben tartják azt a kevés reményt, ami megmaradt az alkotmány életbe lépésével kapcsolatban. A politikus szerint ugyanis az alkotmány lényege, hogy elfogadásával a tagok elismerik: van közös európai eszme és érdek, amely túlmutat az egyes országok érdekein. Alkotmány hiányában Európa megakadhat félúton egy nemzetközi szervezet - amelynél már több -, illetve egy államszövetség között, amely felé elvileg tart. Ha nem sikerül szorosabbra fűzni a kötelékeket, akkor a kontinens alárendelt szövetséges és mellékszereplő lesz az egyre globalizálódó világban - vélte az EP-képviselő.

Az alkotmányt eredetileg 2006 novemberéig kellett volna ratifikálniuk a tagállamoknak, és akkor lépett volna életbe, ha az összes ország elfogadja. Az alapszerződés elfogadását azonban Franciaország, majd Hollandia is népszavazáson utasította el. Egyesek már az alkotmány haláláról kezdtek beszélni (hiszen ha csak egy tagállam is nem elutasítja, akkor nem lép érvénybe), míg mások a ratifikálási folyamat folytatása mellett érveltek.

A ratifikálási határidő 2007 közepére való kitolásával egyfajta kompromisszumos megoldás született. Az alkotmányt még nem ratifikáló országok több időt kapnak így arra, hogy átgondolják a dokumentumot és megpróbálják meggyőzni annak helyességéről állampolgáraikat. Az új határidő miatt több tagállam - Dánia, Csehország, Luxemburg - kapott az alkalmon, és közölték: elhalasztják vagy kezdeményezik a témában idénre kiírt népszavazások elhalasztását.

A kitolt határidő ugyanakkor arra nem ad választ, mi lesz az eddigi elutasításokkal, ugyanis a franciák jelezték: nem hajlandóak még egyszer népszavazást kiírni a témában, a hollandoknál pedig olyan jelentős volt az elutasítók aránya, hogy nem is lenne sok értelme megismételni a referendumot. Szent-Iványi István szerint ugyanakkor reális lehetőség még az alkotmány átírása, és egy lerövidített, de a fontos kérdéseket magában foglaló dokumentum újbóli elfogadtatása.

Zbigniew Brzezinski befolyásos amerikai politológus szerint "Mivel a szöveg olyan, mint egy hitelkártya-szerződés apró betűs része, kevés európai nézett bele. Nevetséges volt a dokumentumot alkotmánynak nevezni. Valójában ez egy szerződés 25 állam között, amely nem utolsósorban egy sor technikai részletet szabályoz" - jelentette ki a Die Weltben pénteken megjelent interjúban Brzezinski, Jimmy Carter volt amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója.

A lengyel származású professzor szerint a franciaországi és a hollandiai népszavazás eredménye rövid távon kárt okozott Európa világpolitikai szerepének. Hosszabb távra tekintve azonban nem kell eltúlozni jelentőségüket.

Amennyiben az alkotmány alapjogok chartájának a formáját öltötte volna, amelyben rögzítik egy szabad közösség polgárainak jogait, s meghatározzák, hogy milyen feladatai vannak a fölérendelt intézményeknek, s miként választják meg képviselőiket, több esély lett volna elfogadására - vélte Brzezinski.

"Attól tartok, az európai politikusok bürokratikus hajlamai azt eredményezték, hogy végül saját fegyverükkel verték meg őket. Politikailag érzéketlenek voltak, eljárásuk felületes" - mondta Brzezinski, elismerve ugyanakkor, hogy Európa az elmúlt években politikailag jól működött.

"Ez mindenekelőtt arra az időszakra vonatkozik, amikor a németek és a franciák kialakították az iraki háborút ellenző pozíciójukat, miközben a britek amellett döntöttek, hogy nyilvánosan, kritikátlanul és feltétlenül támogatják az Egyesült Államokat, a Bush-kormányzatnak pedig újra meg újra tanácsokat sugdosnak, amelyeket aztán ez a kormányzat tökéletesen figyelmen kívül hagyott. Történelmi perspektívából nézve az európai struktúrák még mindig megvannak, az integrációs folyamat folytatódik. Mindent egybevéve, a népszavazási kudarcokat nem kell túlértékelni. Realistának kell lenni: a politikailag egyesült Európa a távoli jövő zenéje. A vezető európai államok közvéleménye nem kész arra, hogy oly mértékben olvadjon egybe, ami Európa számára lehetővé tenné, hogy globális szinten közös hangon szóljon" - vélekedett Zbigniew Brzezinski.