Cikkek... : Magyar középiskolások zsidósággal kapcsolatos nézetei |
Magyar középiskolások zsidósággal kapcsolatos nézetei
(forrás: Kurt Lewin Alapítvány) 2004.10.20. 21:14
George Bush néhány napja törvényt írt alá kormányának az antiszemitizmussal szembeni tevékeny elkötelezettségéről. Az amerikai külügyminisztérium hivatalt állít fel az antiszemitizmus nyomon követésére, és ezentúl évente jelentést készít a világban tapasztalható zsidógyűlöletről.
A törvényt Tom Lantos kezdeményezésére fogadták el. Lantos szerint a lépésre azért van szükség, mert a világban erősödik az antiszemitizmus és az amerikai diplomácia eddig nem fordított kellő figyelmet a kérdésre. A leginkább érintett térségek Európa és a Közel-Kelet.
A Kurt Lewin Alapítvány úgy döntött: rendszeresen tájékoztatást küld az amerikai követségnek és a külügyminisztériumnak az antiszemitizmus magyarországi helyzetéről. A jelentés célja az objektív tájékoztatás.
Gyorsjelentés a középiskolások zsidósággal kapcsolatos nézeteiről
A Kurt Lewin Alapítvány a közelmúltban kérdőíves szociológiai vizsgálatot végzett egy magyarországi nagyvárosban, a 176 ezer lakosú Pécsett. A vizsgálat a város középiskoláiban tanuló összes (1754) 17 éves serdülő megkérdezésével zajlott.
A városi középiskolás réteg attitűdjeiről: a válaszadók jelentős része (32,0%) önbesorolás alapján tart valakit zsidónak. A vallás jut nagy jelentőséghez: lényegében elmondható, hogy a zsidóságot a diákok vallási kisebbségként definiálják. Elenyésző ugyanakkor azok száma, akik nyelvi meghatározás alapján tartanak zsidónak valakit. Bár számos alternatíva létezik – így például az számít zsidónak, aki izraeli állampolgár, aki kötődik a zsidó kultúrához, hagyományokhoz, vagy aki annak látszik.
"Kit tartasz zsidónak?" (százalék)
Akit a környezete annak tart |
2,05 |
Aki zsidónak vallja önmagát |
29,10 |
Aki zsidó vallású |
29,08 |
Aki héberül beszél |
0,46 |
Aki zsidó életmódú |
12,71 |
Nem tudom megállapítani |
14,94 |
Aki zsidónak született |
2,68 |
Nincs válasz |
8,89 |
Összesen |
100,00 |
A zsidósághoz fűződő viszonyt olyan társadalmi távolság indexszel mérték a kutatók, mely azt tudakolja, hogy a kérdezett középiskolás szívesen venné-e, ha Magyarországra költözne lakni egy zsidó fiatal, ha az ő városába költözne, az iskolájába járna, illetve a padtársa lenne stb. Minden kérdésre igennel vagy nemmel lehetett válaszolni, a kutatók figyelembe vették a „nem tudom” válaszokat is. Ennek alapján minden diák –7-től +7 pontot kapott válaszadása alapján. Kifejezetten elutasítónak (–6 és –7 pontértékek) a diákok mindössze 5,1%-a mutatkozott, míg kifejezetten elfogadónak (+6 és +7) 39,9%-a.
Zsidósághoz való viszony
|
|
Az adott értéket választók száma |
% |
Távolság/közelség |
-7,00 |
79 |
4,5 |
|
-6,00 |
4 |
0,2 |
|
-5,00 |
27 |
1,5 |
|
-4,00 |
13 |
0,7 |
|
-3,00 |
37 |
2,1 |
|
-2,00 |
13 |
0,7 |
|
-1,00 |
55 |
3,1 |
|
0,00 |
146 |
8,3 |
|
1,00 |
83 |
4,7 |
|
2,00 |
43 |
2,5 |
|
3,00 |
96 |
5,5 |
|
4,00 |
70 |
4,0 |
|
5,00 |
313 |
17,8 |
|
6,00 |
224 |
12,8 |
|
7,00 |
425 |
24,2 |
|
Total |
1628 |
92,8 |
126 válasz értékelhetetlen volt.
Összefüggés mutatkozik a diákok tanulmányi átlaga és a kérdőívben adott válaszai között. Ennek megfelelően minél jobb tanuló valaki, annál toleránsabbnak mutatkozik a magyarországi zsidósággal szemben. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem feltétlenül a toleranciát mutatja, lehet, hogy a jobb tanuló diákok jobban tudják, milyen az a szalonképes válasz, melyet várnak tőlük.
Zsidósághoz való viszony
Iskolai tanulmányi eredmény |
Átlag |
Fő |
Gyenge |
2,9022 |
450 |
Közepes |
3,7698 |
530 |
Jó |
4,7653 |
311 |
Összesen |
3,7072 |
1291 |
Megállapítható, hogy a diákok körében sokkal inkább a tájékozatlanság a jellemző, mint maga a tényleges antiszemita vélekedés.
|