Megemlékezés a terror házánál

A Terror Háza elé több ezer tüntető gyűlt össze, hogy megemlékezzenek az 1944-es nyilas hatalomátvétel áldozatairól. A színpad előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, Kovács Kálmán informatikai miniszter, Eörsi Mátyás és Fodor Gábor SZDSZ-es politikusok, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Tamás Gáspár Miklós álltak egy-egy szál fehér szegfűvel.

Hat óra után néhány perccel Suchman Tamás három szál gyertyát gyújtott meg, a II. világháború 35 millió európai, egymillió magyar és a magyarországi holokauszt 600 000 áldozatának emlékére. Suchman főhajtása után Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő mondott beszédet. Gusztos elmondta az egybegyűlteknek, hogy tavaly indították el a hagyományt, "amely idén, egy szélsőséges csoport megjelenése miatt ellentüntetéssé vált". "Jövőre is itt leszünk. Azért, mert vannak dolgok, amivel nem lehet viccelni" - fejezte be beszédét Gusztos.

Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben üdvözölte a kezdeményezést. Mádl levelében - amelyet Csőzik László, az SZDSZ Új Generáció elnök olvasott fel - mélyen  elítélte a szélsőséges csoportokat. A köztársasági elnök olaszországi látogatása miatt nem tudott részt venni a megemlékezésen. Csőzik felolvasta Demszky Gábor főpolgármester levelét is. Demszky szerint az egybegyűltek "Budapest legsötétebb pontján Budapest legsötétebb napjára emlékeznek".

Ezt követően Magyar Bálint oktatási miniszter beszélt arról, hogy a demokraták megértőek, de vannak olyan kérdések, "amelyekben nincs megértés, csak fekete-fehér válaszok vannak". Magyar szerint ilyen kérdések a rasszizmus, az antiszemitizmus és a fasizmus. "Fel lehet tenni azt a kérdést: nem túlzás-e, hogy megvadult kamaszok miatt utcára vonulunk: az lenne szégyen, ha hagynánk" - indokolta a megemlékezés fontosságát Magyar.

Ezt követően Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszélt arról, hogy "összefogás kell, ha a másik oldalon a gyilkosok utódai demonstrálnak". Hiller szerint azért kell összejönni, mert az ilyen esetekben kevés a törvény. "Nem tűrjük a fasizmust semmilyen formában" - a tömeg nagy tapssal reagált Hiller kijelentésére. Hiller István és Magyar Bálint beszédét többször zavarta meg közbekiabálás.

A beszédek után Csőzik László mondott köszönetet az egybegyűlteknek. "Itt vagyunk idén, jövőre is itt leszünk, és minden évben itt leszünk, nem hagyjuk, hogy a magyar névvel mások visszaéljenek" - igérte Csőzik. Az SZDSZ Új Generáció elnöke ugyanakkor reményét fejezte ki arra, hogy a tüntetésen sok jobboldali szavazó is részt vett, "noha a pártjuk nincs itt", mert a demokratáknak közösen kell nemet mondaniuk a fasizmusra.

A beszédek után Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Kovács László és Medgyessy Péter gyújtottak gyertyát az áldozatok emlékére.

Civilek emlékeztek a Hősök terén

A Hősök terén húsznál több civil szervezet tartott antifasiszta demonstrációt, többek között a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. Gádor György, a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesületének vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy azért tartanak külön demonstrációt, mert ez nem politikai kérdés, hanem az egész társadalom ügye. Ha valamelyik párt szervez tüntetést, akkor sokan nem jönnek el. A civil szervezetekkel Gádor György szerint könnyebb azonosulni.

A demonstrálók körülbelül a Hősök tere negyedét foglalták el, sokan transzparensekkel érkeztek. A táblákon többek között a "Múltat végképp eltörölni" és "A fal leomlott, száll a sitt a szemétdombra" feliratok olvashatók. Három táblát tartó tizenéves tüntető elmondta, hogy azért vannak itt, mert fel akarják hívni az állam figyelmét arra, hogy Magyarországon neonáci szervezetek vannak. A fiatalok szerint "a rasszizmus írmagját is ki kell irtani".

A demonstráción Glatz Ferenc akadémikus mondott beszédet. Ebben kijelentette, hogy senki ellen nem tüntetnek, valami ellen vannak itt. "Civilek vagyunk, nem politikusok, nem katonák, hanem demokraták, akik azt szeretnék, ha az életüket a tolerancia szellemében élhetnék" - fogalmazott. Glatz Ferenc elmondta, hogy Magyarország sokáig büszke lehetett arra, hogy befogadó nemzet. Ezt a hagyományt azonban 1938-ban megszégyenítették, és 1944. október 15-én megsemmisítették. Az akadémikus utalt rá, hogy Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, abba az egységbe, amely biztosítja a politikai jogokat, és leszámol a rasszista kisebbséggel. "Kis politikai erők nem tudják megsemmisíteni egymás megbecsülésének szándékát" - tette hozzá.

Glatz Ferenc beszéde után a résztvevők átvonultak a Terror Háza Múzeum elé. Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője az  [origo]-nak elmondta, hogy részben személyes érintettsége miatt, részben pedig azért van jelen, mert demokratának tartja magát. Magyar Bálint közölte, hogy ő "személy szerint nem szereti a nácikat". A politikus hangsúlyozta, hogy bár a Magyar Jövő Csoport nem tüntethet, így is fontos a jelenlét, hogy "mindenki emlékezzen a sötét időkre".