A törvényt Tom Lantos kezdeményezésére fogadták el. Lantos szerint a lépésre azért van szükség, mert a világban erősödik az antiszemitizmus és az amerikai diplomácia eddig nem fordított kellő figyelmet a kérdésre. A leginkább érintett térségek Európa és a Közel-Kelet.

A Kurt Lewin Alapítvány úgy döntött: rendszeresen tájékoztatást küld az amerikai követségnek és a külügyminisztériumnak az antiszemitizmus magyarországi helyzetéről. A jelentés célja az objektív tájékoztatás.

A Kurt Lewin Alapítvány a közelmúltban kérdőíves szociológiai vizsgálatot végzett egy magyarországi nagyvárosban, a 176 ezer lakosú Pécsett. A vizsgálat a város középiskoláiban tanuló összes (1754) 17 éves serdülő megkérdezésével zajlott.

A városi középiskolás réteg attitűdjeiről: a válaszadók jelentős része (32,0%) önbesorolás alapján tart valakit zsidónak. A vallás jut nagy jelentőséghez: lényegében elmondható, hogy a zsidóságot a diákok vallási kisebbségként definiálják. Elenyésző ugyanakkor azok száma, akik nyelvi meghatározás alapján tartanak zsidónak valakit. Bár számos alternatíva létezik – így például az számít zsidónak, aki izraeli állampolgár, aki kötődik a zsidó kultúrához, hagyományokhoz, vagy aki annak látszik.

"Kit tartasz zsidónak?"
(százalék)

Akit a környezete annak tart	2,05
Aki zsidónak vallja önmagát	29,10
Aki zsidó vallású	29,08
Aki héberül beszél	0,46
Aki zsidó életmódú	12,71
Nem tudom megállapítani	14,94
Aki zsidónak született	2,68
Nincs válasz	8,89
Összesen	100,00

A zsidósághoz fűződő viszonyt olyan társadalmi távolság indexszel mérték a kutatók, mely azt tudakolja, hogy a kérdezett középiskolás szívesen venné-e, ha Magyarországra költözne lakni egy zsidó fiatal, ha az ő városába költözne, az iskolájába járna, illetve a padtársa lenne stb. Minden kérdésre igennel vagy nemmel lehetett válaszolni, a kutatók figyelembe vették a „nem tudom” válaszokat is. Ennek alapján minden diák –7-től +7 pontot kapott válaszadása alapján. Kifejezetten elutasítónak (–6 és –7 pontértékek) a diákok mindössze 5,1%-a mutatkozott, míg kifejezetten elfogadónak (+6 és +7) 39,9%-a.

126 válasz értékelhetetlen volt.

Összefüggés mutatkozik a diákok tanulmányi átlaga és a kérdőívben adott válaszai között. Ennek megfelelően minél jobb tanuló valaki, annál toleránsabbnak mutatkozik a magyarországi zsidósággal szemben. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem feltétlenül a toleranciát mutatja, lehet, hogy a jobb tanuló diákok jobban tudják, milyen az a szalonképes válasz, melyet várnak tőlük.