I. A bemondónő, D. Tóth Kriszta Jaszin sejkről a következőket mondta: "Ahmed Jaszin (...) 17 éve alapította a Hamaszt. Azt a mozgalmat, melynek egyik szárnya békés segélyszervezet, míg fegyveresei Izrael ellen harcolnak, többnyire terroristamódszerekkel."

1. Alapvető pszichológiai elem, hogy a két egyenrangúnak szánt információ közül a hallgató számára az elhangzás sorrendjében első vésődik be jobban. Az ilyen összeállítású hír kapcsán a második tagmondat könnyen elmegy az emberi fülek mellett. Tehát a Hamasz karitatív szervezet? Akkor kik robbantanak fel gyerekekkel teli iskolabuszokat? Vagy ez is a jószolgálati tevékenység része?

2. Foglalkozzunk csak az utolsó mondat második felével: "míg [a Hamasz] fegyveresei Izrael ellen harcolnak, többnyire terroristamódszerekkel." Milyen egyéb módszerekkel harcolnak a Hamasz fegyveresei?

II. A kommentátor férfihang majdnem elérzékenyülten említi a halk szavú sejket, akire azért sokan figyeltek. (Halk szóval nem lehet izzó indulatokat gerjeszteni, fanatizált férfiakat a halálba küldeni?!) "Alapítója és szellemi vezetője a Hamasznak, amely iskolákat, kórházakat és segélyszervezeteket tart fenn és mindemellett fegyveres szárnya is van. (...) [Jaszin] követelte a megszállónak tekintett izraeliek távozását a palesztin területekről."

1. A kommentátor azt felejti el közölni, hogy ezekben az iskolákban a kisgyerekeket hatéves (óvodákban pedig hároméves) koruktól arra tanítják, hogy Izrael a Kis Sátán, az Egyesült Államok a Nagy Sátán, Izrael nem létezik, csak a térképről mihamarabb letolandó cionisták által megszállt Palesztina, s Hitler ott szúrta el, hogy félmunkát végzett. A kórházakban többek közt az izraeli rendőri vagy katonai alakulatok által megsebesített terroristákat ápolják, a segélyszervezetek pedig az öngyilkos merénylők családtagjait támogatják.

2. "Mindemellett fegyveres szárnya is van": értsd: mintegy mellékesen időnként robbantgatni is szoktak.

3. Jaszin nemcsak a palesztin területekről követelte az izraeliek távozását, hanem Izraelből: Jeruzsálemből, Tel-Avivból, Netanyáról, Haifáról - lehetőleg a tengerbe. Persze - mint az II/1. pont is bizonyítja - számára Izrael nem létezett.

III. Az eseményt kommentáló Rostoványi Zsolt egyetemi tanár a következőt mondja: A terrorizmus által "Palesztina térsége az, ami közvetlenül fenyegetett." Az 1948 óta nemzetközileg elismert, de létének jogos voltát állandóan igazolni kényszerülő és létéért 56 éve folyamatosan küzdő Izrael állam említése helyett véletlenül vagy szándékosan használta a "Palesztina térsége" megjelölést?

Ráadásként a vizuális hazugságról.

Amíg a majdnem elérzékenyült férfihangot halljuk, kisgyermekek a tolókocsiban ülő, Mikulás kinézetű öreg bácsi képét szorongatják. Korunk egyik fontos eleme a fogyatékkal élő emberek elesettségének tudomásul vétele, az a segítő hozzáállás, hogy ők a társadalom hasznos tagjaiként mindenben egyenlőnek érezhessék magukat. Ezen humánus értékközpontú világunkban, szintén pozitív figuraként tűnik fel a híradás nyomán a tolókocsis terrorvezér.

Másrészt az Izrael megsemmisítését célul kitűző eszmei vezér életéről készült híradás képsorai a tolókocsis öregúr elesettségét erősen és hosszan hangsúlyozva az egyszerű és sokszor laikus szemlélő számára szinte kétségtelenné teszik az izraeli fél gazságát és a palesztinok áldozat voltát.